Online fotómagazin

Tippek és trükkök

Rendszervakuk

Vásárlási tanácsadó

Sokat gondolkoztam azon, hogy milyen vásárlási tanácsadásnak tegyek eleget az olvasók kérései alapján. Most a rendszervakukra esett a választásom. Ebben a frissen induló rovatunkban nem teszteket fognak olvasni, hanem egy teljesen szubjektív véleményt bizonyos termékekről, egyben átfogó, ismereteket is bővítő cikksorozatot indítunk útjára.
A jelenlegi tükörreflexes gépvázak és az új tükör nélküli, de cserélhető objektíves fényképezőgépek szinte mindegyike tudja fogadni az adott rendszerhez gyártott külső vakukat. Sokan keresnek meg bennünket e-mailben, hogy melyik a jó, melyiket válassza, milyen szempontokat vegyen figyelembe a vásárlás során, stb. Ebben segítünk Önöknek, hogy minél pontosabb képet kapjanak a jelenleg forgalomban lévő termékekről és tudásukról. Az aktuálisan kapható és már a filmes korszakban bevezetett, objektíven keresztüli fénymérésen alapuló – TTL – vakuk a legmegfelelőbbek. Le kell szögezni: az a legjobb, ha a gyártó saját rendszervakuit választjuk. Nem fogom az összes típust részletesen ismertetni, hanem kiemelem a Nikon és a Canon termékeit. Ezekről fogok több információt elmondani, de természetesen az összes gyártó vakuira igazak, amiket felvázolok. Azért minden gyártónak leírom a jelenleg kapható és jól alkalmazható vakuit, melyek a teljesség igénye nélkül a következők: Canon Speedlite 430 EX II, 580 EX II, 600 EX- és EX RT, Nikon SB 700 és az SB 910, Olympus FL-50 és az FL-36 wireless, Panasonic DMW-FL360, Pentax AF-360 FGZ és a Pentax AF-540 FGZ vaku, Sony HVL-F60M és a HVLF43AM . Ezek a mostani típusok minden fényképezőgép forgalmazónál, szakkereskedőnél kaphatók vagy rendelhetők, ezek a jelenlegi piaci forgalomban elérhető fényképezőgépekkel kompatibilisek.
Fotó: © Canon

Melyik vaku kell nekem? – mindig ilyen kérdések merülnek fel. Nézzük, mi mire való. A fényképezőgépekbe beépített vakuk (kivételt képeznek a profi gépvázak, azokban nincs vaku) kis teljesítményűek, de egyszerű feladatokra ezek is teljesen megfelelőek. A lényeg: minden vakun a teljesítményt úgynevezett kulcsszámban adják meg. A kulcsszám mindig egy adott érzékenységre – ISO 100- ra – és meghatározott távolságra vonatkozik. Például egy ISO 100 érzékenységen 32-es kulcsszámmal rendelkező vaku 2 méteres távolságban f/16-os rekesszel ad jó eredményt, természetesen manuális beállítás mellett.
Ezt tulajdonképpen azért írtam le, hogy legyen viszonyítási alapja azoknak a vásárlóknak, akik vakut szeretnének venni, hogy az adott kulcsszám mellett milyen távolságig használható a kiválasztott rendszervaku. Természetesen magasabb ISO érzékenységnél és nyitottabb rekeszen, pl. f/4 sokkal távolabb is jó eredményt adnak a vakuk. Visszatérve eredeti gondolatomhoz, a 12-es vagy 14-es kulcsszámmal rendelkező beépített vakukkal magasabb ISO érzékenységen még egészen elfogadható képeket kaphatunk akár 5-6 méteres távolságban is. Aki ennél többre vágyik, a következőre figyeljen oda: a rendszervakukat két fő csoportra lehet osztani, vannak csak szolga (slave) és vannak mester (master) vakuk. A mester vakuk ráadásul tudnak szolga vakuk is lenni. Miről is van szó? Vannak fényképezőgépek, melyek beépített vakuja el tudja villantani vezeték nélkül a külső vakukat. A Nikon fényképezőgépeknél ezek a D7000, D90, D300s, a Canon palettájában az EOS 600D, 650D, 60D és az EOS 7D alkalmas erre. Akinek nem ilyen gépe van, az a vakut a vakupapucsba felhelyezve dolgozhat vele és kész. Ha több vakut szeretne vezérelni, muszáj mester vakut vennie, amely képes vezeték nélkül vezérelni a szolga vakukat. A vezérlésen túl a vakuk együttműködnek a rendszerrel, de hogyan?! A redőnyzáras gépeknél van egy vakuszinkron idő, mely korlátozza a zársebességet bizonyos mértékig. Nagy általánosságban a szinkron idő 1/60 sec és 1/200 sec közé tehető. Ezt szinte minden tükörreflexes gép tudja (az Olympus és a Pentax szinkronideje max. 1/180 sec). Ezzel nincs is gond, mert beltéri vakuzásoknál és kevés fénynél jól használhatók a vakuk. A gond ott keletkezik, ha nappali fénynél akarunk vakut használni, például az árnyékos területek derítésére. A beépített kisvakuk csak szinkronidővel mennek. Akinek ez kevés, tegyen fel egy külső rendszervakut, s a menüben, ahol van gyors vakuszinkron beállítási lehetőség már a gépen vagy a külső vakun, tessék azt beállítani, és láss csodát: menni fognak a nappali fénynél vakuzott témáink is jó minőségben, szétégés és korrekció nélkül. Most jön a hidegzuhany, a gyártók különbséget tesznek a fényképezőgépeik vakus tudásában. A Nikonnál pl. a D5100, D5200, D3200 nem tudja a gyors vakuszinkront. A Canon, Olympus és Pentax ezt a külső vakura bízza, így azokkal nincs gond. Nos, remélem jól összekavartam mindenkinek a fejét.
A lényeg összefoglalva: a Nikon D3200, D5100, D5200-nál a beépített kisvaku jól működik TTL -ben, a gépvázra helyezett külső vakut is jól vezérli, de csak szinkronidőn belül. A Nikon D90, D7000 és D300s vezérlő is lehet, illetve tudják a külső vakukkal a gyors vakuszinkront is. A D3, D3s és D4 gépekhez kell venni külső mester vakut, mert nincs beépített vaku. Vezérelt és mester vaku lehet az SB 700 és SB 910 is.
A Canon EOS 1100D-nél a beépített kisvaku jól működik TTL -ben, a gépre felhelyezett külső vakut is jól vezérli, még a gyors vakuszinkront is tudja. A Canon EOS 600D, 650D, 60D, 7D beépített vakuja vezérlő is lehet, illetve tudják a külső vakukkal a gyors vakuszinkront. Vezérelt, azaz szolga vaku lehet a 430 EX II. A Canon 5D Mark III és 1Dx nem rendelkezik beépített vakuval, így itt inkább a nagyobb vezérlő vaku vásárlása az ajánlott. Vezérlő és mester vakuk a Canon 580 EX II és a Canon 600 EX. Az Olympusnál csak szolga vaku az FL-36 és vezérlő vaku lehet az FL-50. A Pentaxnál csak szolga vaku az AF-360 FGZ és vezérlő az AF-540 FGZ vaku. A Sony palettáján vezérelt szolga vaku a HVL-F43AM és vezérlő mester vaku a Sony HVL-F60M. Ezek a vakurendszerek infrán keresztül működnek, a rendszervakuk villantásában benne vannak azok az információk, amik kellenek a külső vezérelt vakuknak a fénymérés, rekesz- és távolságállításhoz. Figyelem, jön az újdonság, a Canon 600 EX RT! A legújabb technikát képviselik a rádióvezérléses rendszerek, ennek úttörője a PocketWizard, amely TTL rendszerben először a Canon, majd később a Nikon gépekkel is együtt tud működni. A rendszer lényege egyszerű: egy vevő és egy adó megvásárlásával minden TTL funkciót kb. 100 méterig rádiófrekvencián tudunk vezérelni. Miért jó ez nekünk? Mert a nappali fénynél fotózott témáknál az infra nem érzékeli a vezérlő vakut, de a rádióvezérlésnél nincs semmilyen korlátozás. Még akkor is működnek, ha takarásban van a vevő és az adó. Hű, ez nagyon jó dolog: a fotósok álma egy olyan szett, ahol mindig villan a rendszervaku és csak a kompozícióra kell figyelni. Ha ez ilyen jó, akkor miért nincs mindenkinek, mi a gond? Egy vevő és egy adó mindössze 120-150 ezer forintba kerül. Akinek van rá kerete, vegye meg a meglévő TTL -es rendszeréhez. Erre felfigyeltek a gyártók is. Az újdonság szele már elérte a Canon háza táját a Canon 600 EX RT mester vakujával, ez a technológia már gyárilag beépített rádióvezérléssel rendelkezik és tud mester és szolga vaku is lenni, sőt egyedi ID azonosító alapján korlátlan mennyiségű vaku összeköthető vele, és nem fog elvillantani más vakukat, csak a vezérelt vakukat. Óriási előnye még, hogy lessátras fotózásnál nem kell a vakuvillantást látnia a másik vakunak, mert rádiófrekvencián keresztül veszi az értékeket. Ez nagyon jó felszerelés lett, de itt is van egy nagy bökkenő: az infrás vakukkal nem kompatibilis a rendszer! Adhatom el az összes vakumat és kezdhetek felépíteni egy új rendszert. Kedves olvasóink, mindenki döntse el magában, meddig akar fejleszteni és kétszer is gondolja át, hogy mibe fekteti be a sok tízezer vagy akár százezer forintjait. Mindenkinek jó válogatást kívánok a karácsonyi vásárlási rohamban!
Szöveg: Imre Tamás
FotóOktatás fotóiskola