Online fotómagazin

Teszt

Nikon D800 / D800 E

Terepen tesztelve

Technikai újdonságok

Éppen befejeztük a Nikon D4 tesztet, máris itt van a másik újdonság, a Nikon D800, ráadásul nem is egy, hanem két különböző változatban. A két vázat sajnos nem tudtam egyszerre tesztelni, hanem két, egymástól független környezetben. Azért így is bőséges lehetőségem nyílt kipróbálni őket. A Nikon D800 négy napig volt nálam a híres somogyi medvehagymásban, ahol kipróbálhattam a 36 megapixeles felbontás erősségét. A teszthez kaptam egy Nikkor 12-24 mm-es objektívet. A Nikon D800 E gépet viszont elvihettem magammal Olaszországba, Toscana fantasztikus tájaira, a Nikkor f/2,8 400 mm VR társaságában. Egy-két városfotóhoz kaptam kölcsön utastársamtól egy 8 mm-es DX fish eye objektívet.
Fotó: © Imre Tamás - Nikon D800

A Nikon D800 lelke egy 36,3 megapixeles FX (teljes képes) formátumú CMOS-érzékelő. Jelenleg ez a legnagyobb felbontású DSLR, ami kapható. Mindeddig nem lehetett ilyen felbontás mellett ekkora mobilitást kapni. Ráadásul a CMOS érzékelő olyan technológiát alkalmaz, amellyel nagyobb részleteket és tónusgazdagságot érhetünk el. Most nem írom le az AF rendszert, mert az előző számban a Nikon D4-es gépváz tesztnél ezt már bemutattam, ebben alapvetően megegyezik a két gép. A zárszerkezetet több mint 200.000 expozícióra biztosítja a Nikon, de ez természetesen akár lehet több is. A HDR funkció itt is elérhető, ennek kifejezetten örültem, hiszen a nagy felbontást természetfotóban elsősorban a tájképfényképezésnél lehet kiaknázni.

A teszt

A Nikon D800 járt szerkesztőségünkben elsőként, rögtön vittem is magammal Somogyba, a híres medvehagymás erdőkbe. Azért pont ide, mert a medvehagyma olyan növény, ami az erdő alján virágzik általában május elején. Előfordulhat az is, hogy az egész erdő alja tele van e virágokkal. A szép, tisztább erdős területeken a milliós nagyságrendet is elérő medvehagymákat tájképbe formázva lehet megörökíteni a legjobban. Több dologra is kíváncsi voltam, elsőként a felbontást vizsgáltam meg. A képrészletek magukért beszélnek, és pont ez az, ami érdekel egy tájfotóst, a részletek. Éppen ezért sokkal jobban át kell gondolni, mit fotózunk le, hiszen minden apró hiba is jobban észrevehető.
Fotó: © Imre Tamás - Nikon D800 E

Az erdőben fényképezni mindig is nehéz feladat volt, ehhez hívtam segítségül a HDR funkciót, mely a következőképpen állítható be. Elsőként a képfájl formátumát kell átállítanunk TIFF vagy JPG típusra. Erre azért van szükség, hogy ez a funkció elérhető legyen, ugyanis RAW formátumban nem használható. Elsőre furcsának találtam, de logikus, hiszen a HDR, azaz a magas dinamikai tartományú fénykép csak valamilyen végleges formátumú képfáljban lehetséges. Nos, átállítva lehetőségünk van választani, mekkora fényérték különbséggel fényképezzen a gép; ez lehet 1FÉ, 2FÉ vagy 3FÉ. Ilyenkor a gép több expozíciót készít egymás után, majd összegzi a fényintenzitás különbözőségeit és összerakja egy fotóba az árnyékos és a csúcsfényes területeket. Sok tájfényképész álma egy magasabb dinamikai tartomány, ami még fotórealisztikus képeket eredményez. Első ránézésre nem is látszik, hogy HDR a fotó, hanem inkább egy - pontos expozíciót jól meghatározó - tájfényképész képeire emlékeztetett, amit viszontláttam. Természetesen a HDR képeket mindenképpen állványról fotózzuk, mert ha elmozdul a képkivágás, szellemképes lesz a végeredmény. Az elkészített fotók kielemzése közben fantasztikus részletgazdagsággal jelentek meg az erdő és a növények a képen. Másik tesztalanyunk, a Nikon D800 E elutazott velem Toscanába. Mondanom sem kell, ez kitűnő kipróbálási lehetőség, hiszen abban a régióban sokszor hosszú gyújtótávolságú teleobjektívvel kell átfogni több száz métert, s ilyen helyzetekben már a légköri hibák is észrevehetők a nagyfelbontású képeken. Ez az igazi megmérettetés, de mielőtt kielemeznénk, mit kaptam eredményül, érdemes tudni, mi a különbség a két váz között. A Nikon D800 E fényképezőgép optikai szűrője nem tartalmaz élsimítást, azaz az egyik aluláteresztő szűrő másképp viselkedik, mint a D800-as modellben. Ennek a lényege: a D800 a hatalmas felbontás miatt - a színtorzítás és a moire hatás csökkentése végett - egy normál a felbontásának megfelelő aluláteresztő szűrőt kapott. A D800 E ezt nem tartalmazza, így a lehető legélesebb képet tudja előállítani, de nagyon oda kell figyelni az olyan témáknál, ahol a színtorzítás már előfordulhat, illetve a megoldás: csak és kizárólag a legjobb minőségű Nikon objektívek használata, ahol az objektívekbe is beépítették a színtorzítás kiküszöbölésére alkalmas üveglencséket.
FotóOktatás fotóiskola