Online fotómagazin

Érdekes helyek

New Mexico (USA) A kanadai darvak és a sarki ludak paradicsoma

Fotós kalandok

Az USA New Mexico állama nem túlságosan ismert fotós helyszín az európai fotósok közül kevesen hallottak róla. Ez a sivatagos régió nagyon meleg a nyári hónapokban, talán ezért kevésbé kedvelt hely a fotósok köreiben. A következő kétrészes sorozatunkban meghívjuk olvasóinkat New Mexico fantasztikus helyszíneire. Elsőként a Bosque Del Apache National Wildlife Refuge természetvédelmi területet látogattuk meg.
Fotó: © Imre Tamás

Canon EOS 7D, EF24-105mm f/4L IS USM 1/100sec f/8 ISO 640
A következő cikksorozatunk USA New Mexico államának vadonjába kalauzolja el olvasóját. Utazásunkat több hónapos előkészület és egy nagyon jó helyismerettel rendelkező vezető, Branson Reynolds segítségével tudtuk megvalósítani. Hogy miért pont ide mentünk el fényképezni, annak története több évre nyúlik vissza. A darvak a szememben igazán kecses madarak, talán a legszebbek közül valók. Amikor elkezdtem őket Magyarországon fényképezni, már akkor eldöntöttem, majd egyszer a kanadai darvakat (sandhill cranes) is szeretném lencsevégre kapni. Hosszas kutakodás után találtam meg ezt a helyet az Amerikai Egyesült Államokban. Rengeteget olvastam az interneten, illetve madárvonulási atlaszokat bújtam: ha már ilyen messzire elutazunk, az egyik legjobb helyen legyünk. Kutatásaim során, a következőket sikerült kiderítenem: a kanadai darvak állománya igen szétszórt az USA és Kanada területén. Elsősorban mocsarakban, de az északi préri kisebb mélyedéseiben is költenek, viszont vonuláskor már nagyobb csapatokba összeverődve érzik jól magukat. Nekünk ezért mindenképpen a telelő helyeik felkutatása volt az elsődleges szempontunk. A kanadai daravak legnagyobb számban Új- Mexikó nyugati fennsíkjain és Texas keleti részén gyűlnek össze. Branson Reynolds túravezetőnkkel már a végleges döntésünk után kerültünk közeli kapcsolatba. Branson természetszerető fotográfusoknak tart workshopokat ezen a területen, és nagy tapasztalattal rendelkezik a madarak viselkedéséről, illetve a környék élőhelyeiről. A Természetfotó Magazin művészeti vezetőjével, Anikóval úgy döntöttünk, hogy részt veszünk egy Branson által vezetett túrán, így nekünk nincs más dolgunk, mint a helyi vezetővel felfedezni a területet és kiválasztani a legideálisabb fotós helyszíneket. Elrepültünk az USA-ba és a megbeszélt helyszínen találkoztunk csapatunkkal: egy kanadai két angol és három amerikai fotós vett részt a workshopon. Nagyon örültem, mert lelkes fotósokat ismerhettem meg személyükben. Két különböző helyen szállásoltak el bennünket, de hajnalban együtt mentünk a fotós helyszínekre.
Fotó: © Imre Tamás

Canon EOS -1D X, EF600mm f/4L IS USM 1/1250 sec f/4 ISO 1600
Az expedíciónk fő csapásvonala a Bosque Del Apache National Wildlife Refuge és környéke volt. A madárrezervátumban ellátogattunk a látogató központba, ahol szinte naponta számlálást végeztek az áttelelő madarak aktuális darabszámáról. Nagy meglepetésemre 8500 kanadai daru volt a területen, de a sarki ludak (snow goose) száma is igen magas, 35.000 példányra volt tehető. A récefélékből is 25.000 egyed volt a területen. Ez együtt már tekintélyes mennyiségű madár. Számítottam rá, hogy sarki ludak is lesznek, ezért választottuk ezt a rezervátumot. Ugyanis a másik kedvenc fotótémám a ludak fényképezése, de hogy ekkora számban lesznek, arra azért nem számítottam. A látogatóközpont elhagyása után felfedeztük a terepet és Branson megmutatta, merre fognak mozogni a madarak. Egy esti behúzást végigfényképeztünk, majd együtt elmentünk vacsorázni. Ott elmondta a fotózási lehetőségeket, már előzetesen beavatott mindenkit a madárfényképezés technikai titkaiba, majd vacsora után elbúcsúztunk egymástól. Másnap reggel 4.30-kor találkoztunk. Hűha, gondoltuk, az jó korán van, de ennek kifejezetten örültem, mert a sikeres madárfényképezés korai keléssel és késői fekvéssel jár. Még jó, hogy néztem az időjárás előrejelzést, mert hajnalra mínusz -10C° fokot mondott. Elsőre nem akartam elhinni, hiszen New Mexico sivatagos és fennsíkos terület, de igazak voltak az előrejelzések. Kiautóztunk ahhoz a tóhoz, ahol az esti behúzást fényképeztük és vártuk a napfelkeltét, amikor is a madarak úgy 70 ezren egyszerre indulnak meg a táplálkozó helyeikre. A várakozás igen kellemetlen volt, azt hittem szétfagyok, amikor a reggeli szél belecsípett az arcomba. Azt nem írtam még, hogy itt lessátor és hasonló álcázó kellékek nem kellenek a fényképezéshez, mert a madarak megszokták a fotósokat. Rajtunk kívül még vagy húsz fotós volt itt a világ minden tájáról, de elsősorban amerikaiak. Az objektívek hideg fémfelületeinek tapintása szinte fájt, de ezt ki kell bírni, mert most vagyunk itt, koncentrálni kell a felszállásra, mert ha a ludak megindulnak, akkor kb. egy perc alatt kirepül ez a hatalmas mennyiségű madár. Eltelt legalább egy óra, mire elkezdett pirkadni.
Fotó: © Imre Tamás

Canon EOS -1D X, EF600mm f/4L IS USM 1/4000sec f/5.6 ISO 640
Az égbolt színesedett, de ahol a sarki ludak voltak, ott nem túl sok fény volt. Egy pillanat alatt megindultak. Szédületes érzés volt látni, hallani és fotózni ezt a csodálatos jelenetet. Olyan közel is repültek el csapatok a fejünk felett, hogy szinte éreztem a szárnycsapásaikat. Majd egy perc alatt kiürült a kis tó, amin éjszakáztak. Branson szólt, hogy siessünk, mert a darvak is indulnak nemsokára, azonban egy másik helyről. Ott nagyon jól lehet őket fotózni, mert egyesével-kettesével szállnak fel és elég közel vannak a vízparthoz. Beszálltunk az autókba és elindultunk. A kilátóponthoz megérkezve nem hittem a szememnek, a darvak egy kicsiny, kb. 50x100 méteres vizenyős területen éjszakáztak, számomra hihetetlenül közel a parthoz. Szinte a szemébe tudtam nézni a darvaknak, tíz méteren belül helyezkedtek el. Amikor tüzetesebben megnéztem a vízfelszínt, nagyon meglepődtem, mert tulajdonképpen vékony jégrétegen álltak. Volt olyan madár, amely arra várt, hogy a nap felmelegítse, mert kissé belefagyott a jéghártyába. Több száz daru tartózkodott ezen a helyen és szépen lassan, reggel fél kilencig mindegyikük elrepült a táplálkozó területekre. Bransonnak köszönhetően már az első nap jó minőségű sarki lúd fényképeket és kanadai daru fotókat készíthettünk. Anikó és én is nagyon boldogok voltunk. Óriási élmény volt ilyen közelről fényképezni a Bosque Del Apache National Wildlife Refuge élővilágát. Három gyönyörű napot töltöttünk el ebben az édenkertben. Minden nap hajnali 4 óra és este 7 óra között csak és kizárólag a madárfényképezésnek szenteltük az időnket.
A New Mexico workshop következő részében a White Sands National Park sivatagos területére kalauzoljuk el Önöket: folytatása következik.
Szöveg: Imre Tamás
Képek: Imre Anikó és Imre Tamás fotográfusok
FotóOktatás fotóiskola